Az Európai Unió versenyhatósága vizsgálatot indít, hogy kiderítse, a Microsoft OpenAI-ba történő többmilliárd dolláros befektetése megfelel-e az unió vállalati összefonódást ellenőrző rendeletében foglaltaknak – közölte kedden az Európai Bizottság.
A lap szerint Charles Michel nem hirtelen határozta el magát. Egyes források szerint előre értesítette az érintetteket.
Orbán vétója miatt elég sok terv kering.
Változnak az erőviszonyok Európában, írja az Economist, feljövőben a Kelet. Továbbra is téma Charles Michel, az Európai Tanács elnökének lemondása. A Financial Times szerint lángra lobbanhat az egész Közel-Kelet. A szlovák belpolitikát elemzi a Financial Times és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Niall Ferguson brit történész szerint világszerte veszélybe kerül a szabad társadalmak ügye, ha Trump visszatér. A Németország fölött kódorgó orosz drónokról ír a Daily Telegraph. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az összeg nem változna, de négy évre osztanák azt le.
Németország és Franciaország csökkenti az energiaárakat, hogy versenyképes maradjon a globális piacon, de a többi tagállam nehezen tartja velük a lépést – írja a brüsszeli Politico. Az olcsó energiaárak miatt az is könnyen előfordulhat, hogy inkább otthon maradnak a német cégek, nem fektetnek be annyit külföldön, például Magyarországon.
A brit rendező egy faragatlan hősszerelmes császárt mutatott meg nekünk, aki ha éppen nem csatázik, akkor a szerelemnek él. Azonban Napóleon a máig élő örökségét nem a csatatéren vagy a hitvesi ágyban teremtette meg, hanem az íróasztalánál.
Hetek óta ment a találgatás, mikor váltja le a kabinetet Emmanuel Macron elnök, de újévi beszédéből már lehetett sejteni, hogy valamikor év elején. Az új miniszterelnököt valószínűleg még a nap folyamán megnevezik.
Jacques Delors január 6-ától hivatalosan már nem az Európai Unió brüsszeli bizottságának elnöke, ám „ügyvivőként” mégis marad még három hétig, mert az Európai Parlament jóváhagyásának késése miatt a luxemburgi Jacques Santer-vezette brüsszeli bizottság csak a hónap végén léphet hivatalba. A francia politikus tíz évig állt a bizottság élén, s irányítása mellett jött létre a Közös Piacból az egységes piac, majd indult el az Európai Unió építése. A HVG 1995-ös cikke.
Az, hogy Orbán Viktor jelenlétét Jacques Delors temetésén és annak összefüggéseit egyáltalán el kell magyarázni, azt mutatja, hogyan gondolkodunk az európai politikáról, és benne Magyarország szerepéről, írja szerzőnk.
Beindította az európai kampányt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, akinek az utódát már júniusban, pár héttel az EP-választások előtt ki kell jelölni, ellenkező esetben a következő soros uniós elnökség, vagyis a magyar kormány adhatja - átmenetileg - az unió legfőbb közjogi méltóságát.
Egyelőre nem tudni, mi lesz, ha megválasztják képviselőnek Charles Michelt, az Európai Tanács jelenlegi elnökét.
Sokan felelőtlennek tartják Charles Michelt, amiért esélyt ad arra, hogy ideiglenesen Orbán Viktor vezesse az Európai Tanácsot. A Frankfurter Rundschau Donald Trump esetleg visszatérésének a NATO-ra gyakorolt hatását latolgatja. Válogatás világlapok cikkeiből.
A Berlusconi halála után a Forza Italia párt vezetését átvevő Antonio Tajani azt is javasolta, hogy egyetlen testületté kellene összevonni az Európai Tanácsot és az Európai Bizottságot.
A Süddeutsche Zeitung az idei EP-választás kérdéseit járja körül. Donald Trump lehetséges visszatérésének következményeit elemzi a Guardian és a Time. Ugyancsak az amerikai választással foglalkozik a Washington Post. Az Economist szerint Ukrajna jöhet ki jól az orosz-ukrán háborúból. A magyar kormány nem különösebben erőlteti, hogy – szemben az EU-s törekvésekkel – függetlenedjen az orosz gáztól, írja a Financial Times.
A Szuverenitásvédelmi Törvény és -Hatóság tervét akár a Kremlben is kifőzhették volna, írja cikkében az osztrák lap szerzője.
Az EUrologus összeszedte, mely elemei születtek meg az EU zöld- és fenntartható átállást célzó törekvéseinek 2023-ban, és melyek tető alá hozása várható az új évben.
Manfred Weber szerint újra meg kellene vizsgálni, Magyarország teljesítette-e az elvárt feltételeket, és így lehet-e utalni a 10 milliárd eurót, amelynek kifizetését korábban felfüggesztették. Az ENSZ ma már képtelen megakadályozni a háborúkat, újra kellene gondolni ezt a mechanizmust, írja a Washington Post biztonságpolitikai szakértője. Éleződik a konfliktus Izrael és a Hezbollah között. Orbán Viktor különös autokrata barátait vizsgálja a Die Presse. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A lap podcastműsorában Charles Grant, a londoni Európai Reformközpont nevű agytröszt igazgatója beszélgetett Gideon Rahmannal, a lap fő külpolitikai elemzőjével. Az Európai Unió aktuális helyzetét elemezték, több ponton is kitértek Orbán Viktor szerepére.
